A kiút

Kivonulni, kivezetni az emberiséget a rossz világból: bizonyára sokan legfőbb vágya. De merre van a kiút?

Még nagyon hosszú ideig az államok szerepe a történelem tudatos alakításában igen nagy, ezért nem lehet kétségünk, hogy a kivonulás nevű hadművelet tábornokai a jó államok lehetnek. Milyenek is – most kifejezetten ebből a szempontból nézve – a „jó” államok?

Békések, demokratikusak, igazságosak, szolidárisak, laikusak.

Komoly anyagi és szellemi forrásokat szánnak különböző szakmai és civil szervezetek, hogy minősítsék a különböző országokat: befektetésre ajánlott-e, mennyire korrupt, mennyire „transzparens”, milyen a „szabad” sajtó szabadsága… De nem ismerek olyan kutatásokat, hogy egy ország mennyire békés, demokratikus, igazságos, szolidáris, laikus…

A kérdés pedig egyáltalán nem mellékes, és a válasz sem megoldhatatlan feladvány. Egy valamennyire tájékozott és józanul gondolkozó ember meglehetősen pontos diagnózist tudna adni. Biztos, hogy egy-egy ország megítélése heves vitákat okozna a más-másképpen gondolkozó vagy más-más ideológiájú emberek között. Miért ne? Ezzel a vizsgálódás csak nyerhet.

De a puszta rangsorolásnál sokkal fontosabb tudatosítani a közvéleményben a kiemelt tulajdonságok döntő jelentőségét.

Talán a legegyszerűbb eset az első: békés. És valóban, aki katonai erővel akarja megoldani az őt zavaró „problémákat”, még beljebb visz minket a rossz világ még szörnyűbb bugyraiba.

És talán a legmeglepőbb az utolsó: laikus. A laikus nem azonos azzal, hogy ott az ateizmus szinte államvallás. Ugyanakkor az igazi modern laikus állam nem a „toleráns”, hanem az az állam, amely felismerte már a történelem, az emberi szellem tanulságait, és a tudást emeli a neki megfelelő helyre, a vallásokat pedig határozottan és következetesen leválasztja minden hatalmi pozicióról, mint ahogy a gyerek kezéből kivesszük a gyufát. Mert vallásra a gyerekember tapad, a rájuk tapadt sokadalommal pedig a vallások vérszemet kapnak a hatalomra, amiben leginkább a többi vallás konkurálja és frusztrálja. Ez pedig egyenes út a vallásháborúkhoz.

Egyszerűbben: egy vallásos állam, társadalom ne kárhoztasson egy másik vallást, mert ez a háborúéval azonos lendülettel hajít minket a rossz világ legmélyebb bugyraiba.

Tehát mi a feladat? Felkutatni a ma létező békés, demokratikus, igazságos, szolidáris, laikus államokat, és térdre borulni eléjük: vezessetek minket, ki ebből a rossz világból!

* * *