2015. február 24., kedd

A civilizáció 14. – I/1. A múlt (2)

Az emberi történelem ezer forradalma közül az első volt a munka forradalma, amelyet lényegében nyomban követett a munkamegosztás forradalma. Tízezer évvel ezelőtt az ember vagy száz mesterségre tett szert. És ez egy stabil alap volt a tudás első forradalmához. Ez viszont forradalmasította először a beszédet, amely kezdetleges formában évmilliók alatt formálódott, később az írást, amely tárgyiasította a beszédet. Közben zajlott a földművelés és az állattartás forradalma, amely alapvetően megváltoztatta, javította az ember életét. A fejlődő állattartás sajátos életmódot, a nomád életformát eredményezte, amely egyre komolyabb konfliktusokkal is járt a föld birtoklásáért. Összeütközött két különböző nomádtörzs, összeütközött a nomádtörzs és a helyhez ragaszkodó földműves törzs. Az ember két új fogalmat ismert meg: a jólétet és a háborút. Ez új mesterségek sokaságát, a beszéd és az írás forradalmát hozta.
Amilyen – biológiai értelemben – egységes az egész Földet benépesítő emberi faj, a homo sapiens, olyan kulturális sokszínűség alakult ki. Mintha minden egyes törzs egy saját külön úton fejlődött volna. Mindegyiknek más volt a nyelve, hagyományrendszere, másképpen öltözködtek, másképpen viselkedtek, másképpen oldották meg a gyereknevelést, másképpen rendezték a szülést és a temetést. A törzsek többnyire kellő távolságot tartottak egymástól, versengtek, vagy éppenséggel háborúskodtak egymással. A helyenként eltérő eredmények és szokások meghatározó szerepet játszottak markáns különbségek kialakulásában, ezek viszont idővel mozogni, mintaként terjedni kezdtek, és új körülmények között vagy elhalványultak, és sokszor eltűntek, vagy éppen megerősödtek, és sokszor meglepő módon átalakultak. Egyes jellegzetességek szélesebb földrajzi keretek között akkumulálódtak, így népek és rasszok bonyolult hierarchiája alakult ki.
Viszonylag rövid idő, néhány évszázad alatt az apróbb különbségek tengerében kialakultak az első civilizációs szigetek. Ezek a mérsékelt égövben található, a mezőgazdasági munka számára kedvező folyóvölgyek voltak, ahol városi települések sokasága nőtt ki a földből. A történelem első városai hasonló szerepet játszottak, mint a Nagy Bumm utáni első csillagok. Azokból már alig van nyom, de az azokban megszülető civilizációs elemek megtermékenyítették az ezt követő évezredeket, elsősorban közvetlen mintákkal, de akár mondák és legendák sokaságával is. Szép példa erre az Atlantisz rejtélyes legendája.
Közben a mezőgazdasági és – immár külön – ipari újítások százai, a bor- és sörkészítés és más művészetek mellett megszületett az emberek vezetésének új tudása is, illetve az, aminek az emberek vezetése nem csak hasznát vette, de nélküle elképzelhetetlen maradt volna: a vallás. Eleinte egy törzsfőnöknek a törzsében kellett rendet tartania, később király uralkodott egy város fölött, de hamar bebizonyosodott, hogy az uralkodás nem ismer határokat. Már 5-6 ezer évvel ezelőtt jelentek meg az első birodalmak, és azóta az emberiség története nem más, mint néhány kisebb-nagyobb birodalom békéje és háborúja, többé-kevésbé alárendelt királyságok – és újabban köztársaságok – tengerében.


* * *

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése