Látszat és lényeg

Ahol vannak kulisszák, vannak kulisszatitkok is. Vajon, helyes-e feszegetni azokat?

Nem mindig látszat, ami látszik. Sokszor ez a lényeg. Ha beülünk a színházba, és felmegy a függöny, elindul egy történet. Ülünk a sötét nézőtérben, és nézünk. Nézünk, és látunk. Amit látunk: egy történet. Az, hogy színészek játszanak a recsegő deszkákon, meg-megremegő kulisszák előtt: látszat. Amíg tart az előadás, adjuk át magunkat az élmény katartikus varázsának, a látszattal ne törődjünk. Így van értelme az egésznek.

És igen, később eljöhet a látszat és a kulisszatitkok ideje. A maga idejében. Igen, a látszatot, a kulisszatitkokat ismerni és érteni segíthet a lényeg megértésében és élvezetében. De látszat és lényeg összevarrása is művészet. Szánalmas, amikor valaki összetéveszti a szakmai kulisszatitkokat és a zaftos hálószobatitkokkal, a tájékozottságot a suta pletykákkal, az örök kíváncsiságot a turkálással a szennyesben.

Összességében hasonló, de több részletében igen eltérő a helyzet az üzleti életben. Egy cég – egyes vonatkozásokban szó szerint – joggal akar büszkélkedni termékeivel, és főképpen hírnevével. Az ő szemében kulisszatitkainak kémlelése szabályos kémlelés, kémkedés. Igaz, minden partnerének, vevőjének joga van hiteles háttér-információkhoz jutni, és ezt a törvény garantálja a cég- és egyéb adatok nyilvánosságának kikényszerítésével. Szinte minden cég jelentős összegeket fordít egy előnyös látszat fenntartására, a társadalom egésze viszont igen sokat áldoz arra, hogy a látszat mögé nézzen.

Fel, és el kell ismerni, hogy a kívánt látszat fenntartása mindenki, minden ember, minden szervezet, minden közösség joga. Ezt még az élőlényektől is balgaság lenne elvitatni. Vagy csaló lenne a kaméleon? Igen, fel és el kell ismerni ezt a jogot, még Patyomkin részére is, de ezzel együtt fel és el kell ismerni a határokat.  A látszat ne legyen csalárd módon megtévesztő, ami viszont nem lehet puszta erkölcsi óhaj. Jogot is kellene biztosítani a kulisszatitkok kutatásához – tisztességes kutatásához.

Ezek mind helyes és fontos megállapítások, de alkalmazásuk nem egyszerű. Az egyik oldalon az apró megbotlástól az ordító pancserségig, és az ártatlan stiklitől a pofátlan törvénykijátszásig lényegrontó látszathibák tengere, a másik oldalon a gyarló fanyalgástól a gyilkos gyűlöletig látszatleleplezések másik tengere.

Vándor legyen a talpán, ki száraz lábbal kel át, az egyik élménytől a másikig.