2012. augusztus 28., kedd

A könyv


A könyvek – eddig – egészen rendkívüli szerepet játszottak a civilizáció kialakulásában, életében és fejlődésében.
Minden élő szervezet csakis a rendelkezésére álló tudás alapján képes reagálni, vagyis létezni, élni. Minél fejlettebb egy szervezet, annál több tudással rendelkezik, és minél több tudással rendelkezik, annál komolyabb feladat ezt a tudást hatékonyan tárolni. Az élőlény által tárolt tudás (ebbe értelemszerűen tartozik az élményanyaga, tapasztalata) emlékezetnek is nevezzük. Ezt az élőlények saját szervezetén belül tárolják, jellemzően az agyukban.
Az élőlények mindig valamilyen fajhoz tartoznak, és ennek nem csupán szab keretet, hogy csak a fajhoz tartozó másik egyeddel képesek szaporodni, hanem az a döntő képesség is, hogy bizonyos kommunikáció révén átadhatják egymásnak, végső soron közössé tehetik tudásukat. Így az evolició során az élő világban a tudás már közösségi. Csakhogy ez a közösségi tudás közvetlenül a faj egyedeinek agyában tárolódik.
Az első élőlény, amely képessé vált a tudását speciális „tudástároló”-ban tárolni, az ember. Ez a tudás-tároló pedig a könyv.
A beszéd, amely már hangzásilag és fogalmilag tagolttá vált, valóban forradalmasította az emberi faj kommunikációját, de az igazi forradalom az írás kialakulása. És itt már szinte másodlagos ennek jelentősége a kommunikáció további fejlődése szempontjából. Az igazi, sorsdöntő jelentősége az, hogy az írás lehetővé tette a tudás tárolását az emberi fejen kívül, agyagtáblákon, papiruszon, könyvben.
A fejlődés – figyelembe véve, hogy az ember egy-néhány évmillió óta eszközt és tüzet használó értelmes lény, szédületessé vált a Bronzkorban, aminek hatalmas diadala és jelképe az Alexandriai könyvtár.
A Vaskorban pedig a könyv már hétköznapi eszközzé vált, és az emberek aligha foglalkoztak a könyv terjedésében rejlő szinte transzcendens folyamattal: az emberiség közös emlékezetének fokozódó-terebélyesedő tárgyiasulása. Mert valójában minden könyv egy eleven – és bizonyos értelemben örök életű – emberi agydarabka. A Földet elborító könyvmennyiség pedig a fizikai földkéreg fizikai antropomorfizálása…
És ekkor életünkben berobban az internet, és a teljes földkéreg elektronikus antropomorfizálása indult el. Bárhol is állsz, otthon, városod főterén, metróban, repülőn, bárhol, bármikor kezedben van az emberiség teljes tudása.
De vigyázz, ember! Meg kell tanulnod tudni!
Ha nem tanulsz meg tudni, hiába lesz kezedben az emberiség teljes tudása. Az a majom maradsz, amely sok millió évvel ezelőtt voltál.

A könyvek világa


2012. augusztus 14., kedd

bk, mint bronzkor


Az időszámítás összetett rendszer. Egyes elemeivel naponta találkozunk, például úgy, hogy "nevén" nevezzük azt az évet, amelyben "vagyunk", vagy valamely másik, közeli évet. Ritkábban, de elkerülhetetlenül találkozunk az időszámítás más elemeivel, és ilyenkor komoly gondban érezzük magunkat.
Olvassuk Arisztotelész életrajzát. Közismert tény, hogy az időszámításunkat megelőző éveket visszafelé számozzuk, így nem csodálkozunk, hogy Arisztotelész neve után azt látjuk: (394-322). Már zavaróbb, amikor a szövegben ilyen mondathoz jutunk: "Az i. e. 335-322 közötti tizenhárom év alkotja Arisztotelész második athéni korszakát (az első 367-től 347-ig tartott), amelynek hírtelenül vége szakadt, miután 348-ban a makedónok elfoglalták a közeli Olünthoszt."
Ezen a szerencsétlen hagyományon egyszerű és logikus módon változtathatunk. Az elmúlt évezredeket elrendezhetjük időszámítási korokban (érákban), a kényelem és a könnyű számolás érdekében 2000 éves szakaszokra bontva, amelyeket belül az évek számozása a megszokott, természetes módon 1-től 2000-ig tart.
Az időszámításunkat megelőző kétezer évet elnevezhetjük bronzkornak, és ezt bk rövidítéssel jelölhetjük.
A bronzkor rövid krónikája
Ebben a felfogásban és írásmódban így festene a bronzkor krónikája:
10 bk – Egyiptomban I. Amenemhat megalapítja a XII. dinasztiát. Kezdetét veszi a Középbirodalom kora.
171 bk – Az amurrú származású Ibbi-Szín dinasztiát alapít Babilonban. Az Óbabiloni Birodalom kezdete.
209 bk – Hammurapi lett az Óbabiloni Birodalom királya.
373 bk – Kitör Théra vulkánja, hatalmas pusztítást okozva Krétán is.
406 bk – A hettiták megdöntik a babiloni birodalmat.
551 bk – Mükénéi vezérek foglalják el a szantorini vulkánkitörés okozta pusztulástól meggyengült krétai államot.
654 bk – IV. Amenhotep (Ehnaton) halála után Tutanhamon lesz a fáraó, később eltörli az Amarna–reformot.
729 bk – A zsidók kivonulnak Egyiptomból és Kánaánba vándorolnak.
817. április 24. bk – Elesik Trója.
976 bk – Az 1401 óta fennálló Sang-dinasztia bukása Kínában, a Csou dinasztia alapítása.
1060 bk – Görög gyarmatvárosok létesülnek Kis-Ázsiában.
1187 bk – A föníciaiak folytatják kolóniák létesítését a Földközi tenger partjain, megalapítják többek között Karthágót.
1225 bk – Az első olümpiai játékok.
1238. június 15. bk – napfogyatkozás Asszíriában.
1248 bk – Róma alapítása.
1333 bk – A szkíta törzsek jelennek meg Kelet-Európa sztyeppéin, egészen a Kárpát-medencéig.
1486 bk – Perszepoliszt elkezdik építeni.
1511 bk – A marathóni csata.
1601 bk – Véget ér az olmékok civilizációja, amit 1500 körül hoztak létre a mai Mexikó területén.
1783 bk – Elkezdődik a Második Pún háború.
1855 bk – Karthágó lerombolása.
1928 bk – Kitör Spartacus rabszolgafelkelése.