2010. június 27., vasárnap

Júniusi bejegyzésem 1980-ban



Újat létrehozni művész és tudós számára létezési követelmény. Sem a költő, sem a kutató nem mondhatja ma azt, amit tegnap már mondott. Hős a színész és a tanár…
Újat létrehozni mindenki számára élmény, kegyelmi élmény. Semmi kétség, hogy ebből a legmagasztosabb az, amikor karja-inkba vesszük az újszülött embert. Milyen nagyszerű, hogy ez nem válhatott egy kiválasztott elit privilégiumává.
Az emberiség azzal vált ki az élő világból, és lett a történelem társadalmává, hogy képes lett újat alkotni, új megoldásokat találni, régi és új problémákra. A kő, a kőből lett kalapács, a kalapácsból lett buzogány történelmi innovációk. Mára már sokan iparszerűen igyekeznek megoldani kisebb-nagyobb problémákat. Tudománya és kultusza lett a kreativitásnak, az innovációnak, a modoros K+F-nek. A valóságban két külön világról, és folytonos súrlódásukról van szó. Az egyik a feltalálók színes, izgalmas, bizarr világa. Olyan emberek lakják, akik többnyire érdeklődő és csodálkozó szemmel figyelnek, és egy szerencsés pillanatban megragadnak egy problémát, de közben érzik, látják a megoldás kontúrjait is. Némelykor hírtelenül, máskor évekig tartó töprengés után a homályból előúszik maga a csillogó tárgy. Egy elmében megszületik egy újdonság, egy találmány.
Az első komolynak látszó ötletem gimnazista koromban, 1960-ban született. Megmutattam felnőtt unokatestvéremnek, aki jó nevű építészmérnök volt, a várnai Műszaki Egyesületek Szövetségének elnöke. Nagyokat derült az ötleten, mesélt is nekem mindenféle fantasztikus találmányokról. Máig sem tudom, miért nem tanította meg nekem az ilyenkor követendő utat. 2010-ben hagyott el minket, amikor nyilvántartásba vették első szabadalmi bejelentésemet. Az előzetes szakvélemény szerint ez a találmány 2004-ben Németországban szabadalmat kapott. Vagyis a 15. ötletemről már visszaigazolásom is van, hogy „eredeti és megvalósítható”.
A második világ, amelyről beszéltem, a reális világ, amelyben a tőkehaszon király, a társadalmi haszon koldus.

1980

[B]

2010. június 25., péntek

S. J.-nek



Kedves barátom!
Örülök, hogy hosszú hallgatás után életjelt adtál magadról. Örülök, hogy változatlanul a társadalom ügyei izgatnak, és ebben továbbra érdekelnek gondolataim, továbbra is számítasz rám.
Igen, számíthatsz rám, szívesen megosztom veled gondolataimat, elképzeléseimet.
Az ember változik is, meg nem is. Egész életemben bárkivel örömmel megosztottam gondolataimat, aki kíváncsi volt azokra. Össze sem tudom számolni hány embernek, hány társaságnak, hány szervezetnek és pártnak fejtettem ki véleményemet, javaslataimat. Az elmúlt két évtizedben a tenni és segíteni akarásom vagy éppenséggel a véletlen tucatnyi párttal és kezdeményezéssel hozott össze. A személyek és szervezetek listája hosszú, meglepően hosszú, és bizonyára sokak számára döbbenetes lenne.
Soha nem a szereplés, a kaland vonzott. Mindig azt keresem, kiben találhatok partnert a világ jobbításához. Azt többé-kevésbé reálisan láttam, hogy az adott személy vagy szervezet milyen messze áll attól, amivel tudok azonosulni, de mindig hittem, és ma is hiszem, hogy bárhol is álljon valaki, elindulhat a jó irányba.
A jó irányba elindulni, a jó irányt tartani könnyű. Ez a hitvallásom.
Közben a legkevésbé érdekelt, hogy az illető személy vagy szervezet megfelel-e emberi, kulturális és politikai ízlésemnek. Ezt magánügynek tekintettem, amelyet a cselekvés érdekében félre kell tenni.
Hozzáállásomat nem tartom idealizmusnak, és ahogy már mondtam, változatlanul vállalom, hogy bárkinek próbálok segíteni tervei véleményezésével, elemzésével, saját terveim, javaslataim megosztásával.
Ugyanakkor a világ időközben alaposan megváltozott. Megszületett a Változó Világ Mozgalom.
Ezzel minden megváltozott. Megváltozott az én gondolatvilágom is.
Most nem kezdhetek másképpen egy beszélgetést a társadalom ügyeiről, mint azzal a kérdéssel: mit tudsz tenni a Változó Világ Mozgalom szolgálatában?
Aki kíváncsi gondolataimra, ismerje meg a Változó Világ Mozgalom üzeneteit!
Aki igényt tart gondolataimra, szellemi munkámra, szellemi erőmre, az legyen része a Változó Világ Mozgalomnak!
Aki egy jobb világot akar, az álljon a Változó Világ Mozgalom szolgálatára!
Nem ígérhetem, hogy holnap jobb lesz a világ.
Nem ígérhetem, hogy holnap felforgatjuk a világot.
Jelszavam egyszerű: Tudás, Közösség, Öröm!
Ilyen alapokon szeretném szolgálni az új, előzmény nélküli társadalmi mozgalmat.
Ahhoz, hogy őrizzem a magvakat a jövőnek, senkire nincs szükségem.
Ahhoz, hogy ezek már a jelenben hajtsanak ki, mindenkire lenne szükség.
Számítok rád!
Todor


VVM Változó Világ Mozgalom

[L]

2010. június 20., vasárnap

Öt név



Az elmúlt évszázadban világképünk mély változásokon ment át. Ha áttekintjük ezeket, az ezekhez hozzájáruló több ezer és tízezer jelentős gondolkodó közül öt tudóst lehetne kiemelni.
A világ megértésében látványos fordulat Albert Einstein (1879. március 14. – 1955. április 18.) zsidó származású német fizikus nevéhez fűződik. Ő alkotta meg a relativitáselméletet, és hozzájárult a kvantummechanika és a kozmológia fejlődéséhez. Nevéhez főződik különösen a tér és idő, a tömeg és az energia egységének, a tér görbületének koncepciója.
Az élet megértésében alapvető fordulat Johann Gregor Mendel (1822. július 22. – 1884. január 6.) szudétanémet származású cseh botanikus nevéhez fűződik. Ő alapozta meg a tudományos örökléstant. Munkásságának meghatározó eleme az öröklés anyagi mechanizmusának, a később génnek nevezett struktúrának koncepciója.
Az élővilág megértésében igazi forradalom Charles Robert Darwin (1809. február 12. – 1882. április 19.) angol természettudós nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki az evolúció fogalmát és elméletét, de példamutató kutatómunkát is végzett.
Az ember megértésében mélyreható fordulat Sigmund Freud (1856. május 6. – 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter nevéhez fűződik. Ő alapította meg a pszichoanalitikus iskolát, ő tárta fel a rejtett, mindenekelőtt a szexualitásban gyökerező motivációknak, és általában is a tudatalattinak a jelentőségét.
A társadalom megértésében jelentős fordulat Karl Heinrich Marx (1818. május 5. – 1883. március 14.) zsidó származású német filozófus, közgazdász nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki a kapitalizmus és a kommunizmus elméletét, ő alkotta meg a társadalmi formák, az osztályharc, a társadalmi forradalmak fogalmait.
Ez az öt tudós szinte egy időben élt a alkotott. Életük, sorsuk, hírnevük, örökségük nagyon különböző. Hozzájárulásuk világképünk átalakításában viszont vitathatatlan. Különböző időszakokban ez az öt név heves vitákat provokált. Nagyon sokak, jelentős szakmai, eszmei és társadalmi mozgalmak számára ezek néha istenek, néha ördögök voltak. Különösen Marx, Freud és Einstein kultusza ért el néha groteszk és abszurd méreteket.
Akárhogyan is legyen, az öt emblematikus személyiség által fémjelzett fordulatok megtették hatásukat, drámai módon, addig soha nem látott mélységben átalakították világképünket, újabb horizontokat, újabb kihívásokat tártak elénk. Fontos és sürgető feladatok várnak a mai és a következő generációk számára. Ezeken évtizedről évtizedre több és több elszánt és tehetség ember dolgozik. Ma már több milliónyian vannak az ilyen tudósok és gondolkodók.
De legyünk készek és nyitottak azok színre lépésére, akikből új fogalmak, új koncepciók, új paradigmák megalkotásával újabb mélyreható átalakulások úttörői válhatnak.


VVM Változó Világ Mozgalom

[T]

2010. június 15., kedd

Demokrácia, választások, játékszabályok



A demokráciához hozzátartozik a játékszabályok, és még inkább a játékszabályok alapján elért eredmények tiszteletben tartása. Tiszteletben kell tartani azt a helyzetet, hogy a Fidesz kétharmados többséget szerzett a parlamentben.
Az viszont nem tiszteletlenség, ha visszatérünk a jelenlegi magyar választási rendszer kritikájára. Ez a világ egyik legbonyolultabb hibrid rendszere, amely megszületése pillanatától irritálja a közvéleményt. Ez viszont soha nem bizonyult elegendő oknak a politika számára, hogy megbirkózzon reformjával. A döntésképtelenség érthető: a pártok minden változásról elemzést készítenek, vélhetően mennyire kedvező számukra a konkrét javaslat. De ha egy korrekció kedvező lenne számukra, az automatikusan kedvezőtlen az ellenfél számára, és fordítva. Ilyen helyzetben hogyan jussanak egyezségre a pártok?
Most aztán töprenghetünk azon, vajon nem rosszabb-e a döntésképtelenségnél az a helyzet, amikor egy párt akkora súllyal rendelkezik a törvényhozásban, hogy nem kényszerül egyezséget kötni másokkal, hanem önállóan, saját szája íze szerint szabhatja újra a választási rendszert.
Pártszempontoktól mentes ötletekre, javaslatokra a régebben keményen vitatkozó pártok sem voltak kíváncsiak, hát mit lehet várni a most a nyeregben ülő egytől?
Mégsem fölösleges beszélni a lehetséges alternatívákról. Mégsem fölösleges ismertetni a gondolkodó emberekkel elgondolkoztató ötleteket, javaslatokat.
Ilyen például a Változó Világ Mozgalom által is felkarolt modell. Egy gyors szimuláció az idei választások adataival meggyőző eredményeket ad. Legalábbis a gondolkodó emberek számára.


VVM javaslata: Új választási rendszer

[D]

2010. június 12., szombat

Az Emberhit építése



Elkezdődött, aminek el kellett kezdődnie!
Elkezdtem az Emberhit építését. De mi ez, és valóban helyes volt-e belevágni egy ilyen újabb kalandba?
Az Emberhit alapja egy új hitrendszer, amely több lényeges ponton különbözik minden eddigi vallástól. A (magyar) vallás szó arra fejezi ki, hogy valaki, általában egy nagyobb közösség valamilyen hitet vall. Ebből nem kellene következnie annak, hogy mit hisz az illető ember vagy közösség. Mégis, a vallás szóra mindenki arra gondol, hogy a hit középpontjában isten áll. Azaz, a hit valójában – minden kétség nélkül – istenhit. Vajon miért?
A hit és istenhit összetévesztésén nem lehet csodálkozni. Eddig nem igen ismerünk isten nélküli hitvallást. Ebből a körből még a primitív (a hegy és a tó szellemében hívő) animista hitet sem lehet kizárni. Természetesen, mindenki hallott már az istentagadókról. Már számos ókori filozófusra –indokoltan vagy indokolatlanul – sütötték rá ezt a bélyeget, míg a felvilágosodás korában a szabadelvű gondolkodók körében általánossá nem vált az ateizmus. Később az ateizmus a világ egy harmadában állami ideológiává és politikává, a lakosság körében pedig hétköznapi gyakorlattá lett. Ma viszont szemtanúi vagyunk annak, hogy a globalizált fogyasztói társadalomban jelentős a tudatos szekularizáció, a gyakorlati ateizmus. Közben szédületes ütemben terjed a hagyományos hitvallásokat erodáló ezotéria. Szemmel látható, hogy a drogkereskedelem és a prostitúció mellett – és itt-ott közelében – ez lassan a harmadik legjelentősebb iparág.
Istenhit, ateizmus és üzletszerű ezotéria elvben egymásnak esküdt – hogy ne mondjam: halálos – ellensége. Mégis, viszonylag békében kénytelenek együtt élni a globalizáció kíméletlen versenyében. Ennek a furcsa békés együttélésnek egyik alappillére a határok sérthetetlensége: a vallásoké a hit, az ateizmusé a szabadság, az ezotériáé az üzlet. Mindenki nyugodt és boldog, már amennyire lehet ebben az öldöklő világversenyben. Talán csak a társadalom nem lehet ennyire nyugodt és boldog.
A döntő áttöréshez mindenek előtt be kell látni, hogy az eddigi ateizmus minden istenhit tagadása közben még nem ismerte fel, hogy istenhiten kívül is lehet hit. Más okból de ugyanezt nem képesek elfogadni a régi istenhívő vallások sem. Az ezotéria? Nem lehet kétségünk, hogy ha majd egyszer új ismeretlen területeken megérzi az üzleti lehetőségeket, fürgén és készségesen ott lesz.
Ez volt tehát az a döntő felismerés, amely az Emberhit felvállalására késztetett: rehabilitálni a hit társadalmi szerepét, úgy, hogy középpontjába az embert, alapjává a tudást, céljává a közösségben és az örömben élést téve.
Nem csak bátorságom, de építőanyagom sem lett volna ehhez az új vállalkozáshoz, ha nem győződtem meg, hogy az egész írott történelmünk korlátlanul biztosítja az ehhez szükséges ismereteket, tapasztalatokat, gondolatokat. Álljon itt most egy majdnem kortárs költő üzenete.


Még nem elég!
Nem elég megborzongni,
de lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
de mindig égni kell!
És nem elég csak égni:
fagyot is bírjon el,
ki acél akar lenni,
suhogni élivel.

Nem elég álmodozni.
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni,
de felismerni kell!
Nem elég sejteni,
hogy milyen kor jön el;
jövőnket - tudni kell!

Nem elég a célt látni;
járható útja kell!
Nem elég útra kelni,
az úton menni kell!
Egyedül is! Elsőnek,
elöl indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
aki vezetni mer!

Nem elég a jóra vágyni:
a jót akarni kell!
És nem elég akarni:
de tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell:- az értelem!
Mit ér a hűvös ész?!
Több kell: - az érzelem!
Ám nemcsak holmi érzés,
de seb és szenvedély,
keresni, hogy miért élj,
szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég - a Világért!
Több kell: - a nemzetért!
Nem elég: - a Hazáért!
Több kell most: - népedért.
Nem elég: Igazságért!
- Küzdj azok igazáért,
Kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!

Váci Mihály

Emberhit
Poesis


[E]

2010. június 1., kedd

Láss magadba!

Láss magadba!

Egy vagy te, és minden ember a testvéred! Minden ember fenség, minden ember szentség. Minden ember a világ. Öröktől létezel, és most élsz.
Születéseddel a világ káoszra és rendre válik. Te vagy a rend, és te teheted jobbá a világot.
Életed örökké létezik majd az általad elindított változásokban.
Keresd magadban az örök létezés titkait, üzenetét, fényét. Keresd magadban magadat, azt az erőt, amely jobbá teheti a világot. Tudd, hogy bárki lehet az emberek hasznára, bárkiből lehet megváltó. Senki nem születik kiválasztottnak, és nem beavatással nyílik meg előtted az út. Te vagy sorsod alakítója. Neked kell felfedezned saját küldetésedet, neked kell megharcolnod küldetésed sikerét.
Ha küldetésedet akarod felfedezni, nézz az égre, és láss magadba, nézz a földre, és láss magadba, nézz szüleid szemébe, és láss magadba, nézz szerelmed szemébe, és láss magadba, nézz gyermekeid szemébe, és láss magadba, nézz a szenvedő szemébe, és láss magadba, nézz a boldog ember szemébe, és láss magadba.

[Emberhit] http://www.valtozovilag.hu/elso/